Európa és hazánk jövője a tét

"Európa és hazánk jövője a tét" címmel közölt cikket a sonline.hu (2016. december 7. 16:53 K. G.) az Európai Szakképzési Hét nagyatádi eseménysorozatáról. A cikket változatlanul tesszük közzé.

NAGYATÁD | Szolgáltató központokká kell válniuk a szakképzési centrumoknak, és nagyobb szerepet kell játszaniuk a felnőttek képzésében – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Európai Szakképzési Hét nagyatádi rendezvényén. Az Európai Bizottság kezdeményezésére létrehívott országos rendezvénysorozaton annyi programot vonultattak fel, hogy az EU-ban csak Spanyolország előzte meg hazánkat. Ez az államtitkár szerint hatalmas bravúr, egyben jelzi azt, hogy van mire építenünk, de a feladat is nagy, ami a szakképzés előtt áll, Somogyban is.

Gyorsan reagáló hálózatot kell kiépíteni, hogy ennek segítségével minél több fiatalt bevonhassanak a szakképzésbe – ez volt annak a konferenciának a vezérgondolata, amelyet Nagyatádon tartottak. A rendezvényt Cseresnyés Péter államtitkár nyitotta meg. Szerinte a kezdeményezés egyedülálló alkalmat kínál arra, hogy széles társadalmi rétegeket szólítsanak meg. Egyben a saját közösségeken belül növeljék a minőségi munkahelyek betöltését lehetővé tevő szakoktatás vonzerejét. Lehetőséget ad arra, hogy a szakképzési centrumok bemutathassák oktatási gyakorlataikat és sikeres szakmai programjaikat, ezek a célok azonban nem önmagukért valók.

– Bár évente több mint 13 millió tanuló iratkozik be szakképzésre szerte Európában, az előrejelzések szerint számos tagállamban a jövőben hiány lesz a szakképzettséggel rendelkező emberekből. Nem kisebb tehát a tét, mint Európa és Magyarország gazdasági növekedése, versenyképessége – mondta Cseresnyés Péter. – Munkahelyeket teremteni, beruházni a szakképzés eszközével lehet. Fejlesztési stratégiával és az uniós források fókuszált felhasználásával az ipar teljesítményét növelni fogja a kormány. Ezzel elérhetővé válik, hogy ötmillióan dolgozzanak hazánkban. Könnyen belátható, hogy csak úgy zárkózhatunk fel a fejlett országokhoz, hogy támogatjuk az innovatív technológiákat. Ehhez megfelelően képzett és motivált szakemberekre, valamint minőségi és hatékony szakképzésre van szükség.

Sajátos magyar jelenség, hogy amíg a foglalkoztatottak száma folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan szintén emelkedik a munkaerő utáni kereslet is. A munkaerőhiány kihívására csak a szakképzés segítségével lehet választ adni. Ehhez azonban szükséges, hogy egyre nagyobb arányban nyerjen teret a szakképzésben is a modernizáció és a digitalizáció. Októberben a kormány digitális oktatási stratégiát fogadott el, amelyet a szakképzésre is kiterjesztenének. A jövőben nő a felnőttoktatás szerepe a szakképzésben, lehetőség nyílik majd az idegennyelvi és informatikai tudás bővítésére is.

A megnyitón Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője kifejtette: a kormány komoly erőket biztosít, hogy a szakképzésnek megbecsült helye legyen. Emellett azonban erősíteni kell a felnövekvő nemzedékekben az egyéni felelősséget és motivációt.

Összesen mintegy ezer gyermeket és felnőttet mozgatott meg a rendezvényen a nagyatádi Ady Endre Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola. A nyolcadik osztálytól a felsőoktatásig, sőt a felnőttek képzéséig tárták fel a lehetőséget az érdeklődőknek. Összesen tíz környékbeli iskola tanulóit és tanárait látták vendégül, Nagyatádon kívül a környező falvakból és Csurgóról is érkeztek.

– Több mint negyven éve képzünk egészségügyi szakembereket, és tizenhat évvel ezelőtt indítottuk el a mai szakgimnáziumi gépész és informatikai képzést. Kerestünk még egy olyan ágazatot, ahol hiány van, így vágtunk bele a pénzügyi-számviteli ügyintézői és mérlegképes könyvelő képzésbe, ide jó tanulmányi eredménnyel tudtunk beiskolázni fiatalokat a tanévben – mondta Büttnerné Bódi Ágnes igazgató.

A bemutatók a Büttner Kft. telephelyén zajlottak. A cég ügyvezető-tulajdonosa, Büttner Tamás elmondta: 12 éve vesznek részt a duális képzésben együtt a gimnáziummal. A cég jelenlegi fejlődésének gátja, hogy nincs elég CNC-szakemberük, ezért további energiákat biztosítanak a képzésre és a gyakorlati oktatás fejlesztésére.

A szakgimnázium jó választás

A jövő záloga a sikeres pályaválasztás – minden oldalról igaz ez az állítás. Az egyén szempontjából is, hiszen ha a gyerekeket jó irányba terelik a pályaválasztáskor, sikeresek lehetnek, elsajátíthatnak egy szakmát, amivel boldogulni tudnak. Másrészt fontos, hogy a gazdaság számára jól felkészült szakembereket biztosítsanak. Ez most egyre inkább jelentőséggel bír, hiszen nagy a munkaerőhiány – erről beszélt előadásában Mayer Judit, a SKIK vezetője.

A kamara széleskörű feladatot lát el a szakképzésben. Az általános iskolai tanulókat, a szüleiket, és a pedagógusokat próbálják meg minél több csatornán keresztül tájékoztatni a szakmaválasztás előnyeiről, az iskolatípusokról.

– Fontos, hogy gimnáziumba csak az menjen, akinek olyan továbbtanulási céljai vannak, amelyek reálisan megvalósíthatók – mondta Mayer Judit. – A jelenlegi felvételi és oktatási rendszerben ma bárki besétálhat egy gimnáziumba, így kevesebb gyerek marad, aki a szakképzésben tanul tovább. Az idei beiskolázás vesztesei a szakgimnáziumok, pedig nagyon jó választás. Információkat kell nyújtani erről az iskolatípusról, mert még nincs igazán a helyén.